Gyógyszerészek úgy vállalhatnak munkát Németországban, ha megszerzik a német állam hivatalos engedélyét a hivatásuk gyakorlásához, az ún. approbációt (Approbation). Ehhez számos feltételnek meg kell felelniük, többek között megfelelő szintű nyelvtudással kell rendelkezniük. Gyógyszerészek esetében középfokú általános nyelvi és felsőfokú szakmai nyelvvizsga és nyelvtudás szükséges az elismertetési eljárás elindításához és az engedély kiállításához. Előfordulhat, hogy valaki kap állást alacsonyabb szintű nyelvtudással, de ilyen esetben a munkáltató megszab egy időintervallumot, amely alatt az előírt nyelvi követelményeket teljesíteni kell, azaz meg kell szerezni a nyelvtudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványt. Ebben a munkáltató sokszor támogatja a munkavállalót azzal, hogy beíratja külföldi csoportos nyelvtanfolyamra, amelyhez gyakran anyagi támogatást is biztosít. Persze a tanfolyam végén le kell tenni az elvárt szintű nyelvvizsgát.

Ha a vizsga sikertelen, és lejár a munkáltató által a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére megszabott türelmi idő, akkor előfordulhat, hogy a munkavállalónak meg kell válnia az állásától. Ez érthető, hiszen approbáció nélkül nem lehet időtlen időkig dolgozni Németországban. Több tanítványom ilyen okból keres meg, miután többszöri próbálkozás után sem sikerül a nyelvvizsgája. A Skype-os oktatás kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy magyar anyanyelvű tanártól tanulja a németet, hiszen a külföldi tanfolyamokon a tanárok nem beszélik a magyar nyelvet, így ha valamelyik anyagrész nem világos, hiányos nyelvtudás birtokában sokszor meg sem merik kérdezni, amit nem értenek.

Az elvárások pedig folyamatosan nőnek, a rendszer egyre szigorúbb a külföldi munkavállalókkal szemben, mivel több szakmai fórum évek óta foglalkozik azzal a problémával, hogy a Németországban dolgozó külföldi szakemberek német nyelvtudása nem kielégítő, ami sok problémát okoz a mindennapi munkavégzés során. Ezért a gyógyszerészeknek egységes német nyelvi tesztet kell teljesíteniük, és a németországi tartományi gyógyszerészkamara előtt kell szaknyelvi vizsgát tenniük, hogy megkaphassák az approbációt. Az egységes német nyelvi tesztről az alábbi linken olvashatsz:

Német orvosi szaknyelv

A nyelvtudást nem véletlenül követelik meg a németországi hatóságok. Hiszen ha a munkavállaló nem beszéli megfelelő szinten a németet, akkor hogyan akar Németországban dolgozni?

Gyógyszerészek esetében nemcsak a kollégákkal és a patikába betérő betegekkel, hanem az orvosokkal való kommunikáció is a napi munka részét képezi.

Ha bejön a beteg a gyógyszertárba, a gyógyszerésznek meg kell értenie, milyen gyógyszert szeretne kapni a beteg, adott esetben el kell tudnia magyarázni neki, milyen más készítménnyel lehet helyettesíteni az adott hatóanyagot. A betegek gyakran nem fordulnak orvoshoz egy kis megfázás esetén, hanem a gyógyszerésztől kérnek vény nélkül adható készítményeket, amelyek enyhítik a tüneteiket. Ilyen esetben el kell magyarázni nekik, melyik készítmény mire jó.

A kórházakkal mint megrendelőkkel és a szállítókkal is németül kell tartani a kapcsolatot, vezetni kell a dokumentációt, le kell adni a gyógyszerrendelést, figyelni kell a készleteket, meg kell érteni, mi van a recepten, az utasításoknak megfelelően kell kikeverni az adott készítményeket. Esetleg a gyógyszerésznek el kell mennie konferenciára, továbbképzésre, netán ismét iskolapadba kell ülnie, hogy továbbképezze magát. A gyógyszerészektől elvárt, hogy olvassák a német nyelvű gyógyszerészeti szakmai lapokat, naprakészek legyenek az új készítményeket illetően, ismerjék a gyógyszerek német nevét, tudják, mely hatóanyagokat vonják ki a forgalomból, melyek az új EU-s irányelvek. Mindehhez kiváló nyelvtudásra van szükség. Ezek a szakszövegek ugyanis autentikusak, nem a B2-es vagy C1-es nyelvvizsgaszinteknek megfelelő nehézségek alapján vannak megírva, hanem anyanyelvű szakembereknek.

Nem beszélve arról, hogy e mellett a gyógyszertárban bizony az ügyfélkezelésre is figyelni kell, hiszen a gyógyszerész a patikát mint céget is képviseli, a termékeket pedig értékesíti, és nem mindegy, milyen az ügyfélkezelés a gyakorlatban, hiszen ez alapján kap képet a vásárló a cégről.

Célszerűbb tehát legalább 1 évvel a tervezett külföldi munkavállalás előtt tájékozódni a feltételekről, elkezdeni a német szaknyelvi felkészülést, és kiutazás előtt megszerezni a szükséges nyelvvizsgá(ka)t. De ha már valaki Németországban dolgozik, akkor a kezdetektől érdemes ismét magyar anyanyelvű tanárnál is németet tanulni, hogy könnyebben menjen a nyelv elsajátítása, és minél előbb sikerüljön teljesíteni a nyelvvizsga-követelményeket.

The post Tanácsok gyógyszerészeknek a németországi munkavállaláshoz appeared first on Lingua Center.

Sok tanítványom él és dolgozik Németországban, Ausztriában és Svájcban is. Közülük sokan vannak olyanok, akik még Magyarországon éltek, mikor elkezdtek járni az óráimra, és közben sikerült külföldön elhelyezkedniük, de az órákra ezt követően is jártak, hiszen az új nyelv, kultúra és munkahely nagy kihívás elé állította őket. Számukra könnyebb volt az anyanyelvükön tökéletesíteni a némettudásukat, e mellett gyakran külföldi nyelvtanfolyamokon is részt vettek, az órákon pedig átvettük az ott tanultakat.

De még nagyobb számban vannak azok az ügyfeleim, akik már 2-3 év külföldi tartózkodás után keresnek meg német nyelvtanulási szándékkal, mert a munkahely megköveteli a nyelvtudás szintjének növelését. Ők általában alapfokú vagy alap- és középfokú szint közötti nyelvtudással kaptak állást. A munkáltató ilyenkor általában előírja, hogy bizonyos idő elteltével le kell tenni Németországban a középfokú általános vagy szakmai nyelvvizsgát. Ehhez külföldi csoportos nyelvtanfolyamra kell járni, ahol a tanár nem beszél magyarul, és a tanárok általában nem is német anyanyelvűek, hanem ők is idegennyelvként tanulták a németet. Így ha valaki nincs birtokában a megfelelő szintű nyelvtudásnak, nehezen fogja megérteni a nyelvtant és az idegennyelven hozzáfűzött tanári magyarázatot. Ezt sokan nem gondolják végig, mert – egyébként érthető módon – örülnek az új lehetőségnek, hogy külföldön jobban fizető állást kaptak, és beleesnek abba a csapdába, hogy munka mellett kell nyelvet is tanulniuk, amire sem energiájuk, sem idejük nem marad. Ezért gyakran előfordul, hogy többszöri próbálkozás után sem sikerül a kívánt szintű nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Ezért sokan fordulnak ismét magyar anyanyelvű tanárhoz, és Skype-on vesznek magánórákat, hogy felkészüljenek a nyelvvizsgára. Persze munka mellett nem könnyű tanulni, ez könnyen belátható. Különösen igaz ez az egészségügyre, ahol többműszakos munkarendben kell dolgozni, ügyeletet vállalni, egész nap koncentrálni kell, és mindezt idegen nyelven. Ezért egyszerűbb és célravezetőbb módszer a vizsgára magyar anyanyelvű tanárral készülni.

A németországi munkavállaláshoz orvosoktól, fogorvosoktól általános nyelvből középfokú, szakmai nyelvből azonban felsőfokú nyelvvizsgát és nyelvtudást kérnek. Nekik a praktizáláshoz szükséges állami engedély, az ún. approbáció (Approbation) is nyelvtudáshoz van kötve.

Pszichológusok és pszichiáterek esetében a követelményszint magasabb, nekik szaknyelvből felsőfokú szintet meghaladó nyelvtudással és nyelvvizsga-bizonyítvánnyal kell rendelkezniük a hivatásuk gyakorlásához. Az orvosokhoz és fogorvosokhoz hasonlóan a pszichológusoknak és a pszichiátereknek is szükségük van az approbációra ahhoz, hogy külföldön dolgozhassanak, amely megszerzésének előfeltétele számukra is a megfelelő szintű nyelvtudás igazolása.

Fogászati asszisztenseknek, ápolóknak általában középfokú általános és szakmai nyelvtudásra van szükség, hogy Németországban dolgozhassanak.

Orvosok, fogorvosok, pszichológusok és pszichiáterek esetében nagyon komolyan veszik a német hatóságok a nyelvi követelmények tejesítését. Ennek az az oka, hogy az egészségügyben még mindig jelentős munkaerőhiánnyal küzd Németország, amelyet jelentős részben külföldről, többek között Magyarországról érkező szakemberek foglalkoztatásával próbálnak enyhíteni. A tapasztalatok szerint azonban a külföldről érkező munkaerő német nyelvtudása nem megfelelő szintű. Ez témaként szolgál a szakmai lapoknak és orvoskonferenciáknak, miniszteri találkozóknak is. Érthető a szakmai körök aggodalma, hiszen ha valakinek nincs megfelelő nyelvtudása, nem tud zavartalanul kommunikálni a páciensekkel, a kollégákkal és a betegek hozzátartozóival. Ez azon túl, hogy kellemetlen és abszurd helyzetet eredményez minden, a kommunikációban részt vevő félnek, komolyabb problémákhoz, például téves diagnózishoz, helytelen terápiához is vezethet. És az egészségügyben mégis csak a betegek egészsége, élete a tét. Emiatt különösen az egészségügyben tartja fontosnak a német kormány és az orvosi kamara, hogy a külföldi szakemberek, de főképp az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek középfokú általános és felsőfokú szakmai nyelvtudás birtokában vállaljanak munkát Németországban. Pszichológusok és pszichiáterek esetében hasonló okok miatt kérik a felsőfokú szintet meghaladó szaknyelvi ismereteket.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy kellőképp megalapozd a nyelvtudásodat, mielőtt külföldön vállalnál munkát.

Az egészségügyi, fogorvosi, orvosi német szakmai szókincs nehezebb, mivel a mindennapi munkád során vezetned kell a dokumentációt, ami bonyolultabb nyelvtani tudást igényel, hiszen hivatalos szövegeket kell alkotni. A munkahelyen a kollégákkal, a feletteseiddel, a betegekkel és hozzátartozóikkal is folyamatosan kommunikálni kell. Mindehhez szükség van egy középfokú általános szókincsre és stabil nyelvtani alapokra. Nem szabad abban a hitben ringatnod magad, hogy „csak kint legyek, majd jön minden magától, a nyelvet majd kint megtanulom”. Ha nem tudsz középfokon szóban és írásban kommunikálni, kínszenvedés lesz a munkahelyi és a hétköznapi kommunikáció – és nemcsak a legelején. Megfelelő nyelvi alapok nélkül az egészségügyben nem lehet boldogulni külföldön sem ápolóknak, sem orvosoknak, és nem elég, ha valaki szakmailag profi. Ezen a területen ugyanis nincs idő munka közben megtanulni a Hochdeutsch-ot, az időd ugyanis arra fog elmenni, hogy a szakmai elvárásoknak megfelelj, megismerd a protokollt és a szokásokat, valamint elsajátítsd az adott régióban használt dialektust. Egyes tartományokban még előfordul, hogy csak középfokú nyelvvizsgát és nyelvtudást kérnek az orvosoktól és fogorvosoktól, de a munkáltató ilyenkor általában megszab egy határidőt, amíg a felsőfokú szakmai nyelvvizsgát le kell tenni. Ha nem sikerül a nyelvvizsga, akkor megesik, hogy munkahelyet kell váltani.

A felsőfokú szakmai nyelvtudásra azért van szükség, mert ha a beteg nem tud megfelelően az anyanyelvén kommunikálni orvosával vagy az ápolóval, az különféle problémákhoz vezet. Kezdve azzal, hogy hiába mondja el a panaszait, az orvos nem érti meg, vagy ha megérti, kellő nyelvtudás vagy önbizalom híján nem tud válaszolni a beteg kérdéseire. Így az orvos-beteg kapcsolat alapja, a bizalom sem alakul ki, és esetleg a foglalkoztató intézmény megválik az egyébként szakmailag tehetséges kollégától. A másik szélsőséges példa a hibás diagnózis megállapítása, majd ennek okán hibás terápia elrendelése, esetlegesen orvosi műhiba, amivel a németországi szakmai lapok és orvoskonferenciák rendszeresen foglalkoznak.

Az orvosoktól, fogorvosoktól elvárják, hogy ismerjék az adott országban alkalmazott gyógyszereket, készítményeket, hatóanyagokat. Időnként továbbképzésre, konferenciára kell menniük. Szakmai folyóiratokat kell olvasniuk, természetesen mindezt németül, és nem 1-2 órában naponta, mint itthon egy nyelvórán, hanem non-stop, egész nap. Külföldön dolgozó tanítványaim bevallása alapján a dialektus megértése után az volt számukra a legnehezebb és legfárasztóbb dolog, hogy éjjel-nappal németül beszéltek hozzájuk, olykor tájszólásban, beszédhibával, és nekik azonnal németül kellett válaszolniuk. Ez pedig szellemileg úgy elfárasztotta őket, hogy estére szó szerint bedőltek az ágyba. Így nehéz megfelelő szinten teljesíteni egy munkahelyen, főleg ha valaki új munkavállaló, hiszen ilyenkor mindenki nagyítóval vizsgálja a munkavégzését. Hiányos nyelvtudással pedig könnyebb hibázni.

Az ápoló személyzet, az asszisztensek munkája is nagyon fontos, hiszen a betegek sokszor nekik tudják először jelezni a problémákat. De nemcsak a betegekkel és a hozzátartozókkal való kommunikációban elengedhetetlen a magabiztos német nyelvtudás, hanem a kollégákkal folytatott megbeszéléseken is.

Ápolók és fogászati asszisztensek, dentálhigiénikusok esetében is jobb, ha középfokú nyelvtudással rendelkeznek, de nekik sokszor elegendő lehet a kezdéshez egy alapfokú nyelvvizsga. Azért ez becsapós dolog, hiszen a munkáltatók általában nekik is, ahogyan az orvosoknak, fogorvosoknak, határidőt jelölnek ki, ameddig le kell tenni a középfokú nyelvvizsgát. Ha nem sikerül, és a türelmi idő lejár, akkor bizony ott kell hagyni a munkahelyet, és másik állást kell keresni.

Ezért a saját életedet könnyíted meg, ha biztos nyelvtudás birtokában, jól felkészülten vágsz neki a külföldi munkavállalásnak, és így nagyon jó esély lesz arra, hogy a foglalkoztató intézmény ragaszkodni fog hozzád mint új munkavállalóhoz, mert meg tudsz felelni az elvárásoknak. Ráadásul sokszor nemcsak a munkahely megtartása, hanem magasabb fizetés is múlik az elvárt szintű nyelvvizsga-bizonyítvány és a nyelvtudás megszerzésén. A nyelvi felkészülést legalább 1-1,5 évvel a tervezett külföldi munkavállalás előtt meg kell kezdeni, tanulni kell a szaknyelvet, és minél előbb célszerű letenni a kívánt nyelvvizsgát is.

The post Tanácsok orvosoknak, fogorvosoknak, ápolóknak, fogászati asszisztenseknek, dentálhigiénikusoknak a németországi munkavállaláshoz appeared first on Lingua Center.